Látószög blog

Schmidt Mária blogja
Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Blog bejegyzések listája

  • „Krakkóból Rómába, az oltár dicsőségébe"

    II. János Pál pápának sok barátja és munkatársa volt. Közülük a leghűségesebb Stanisław Dziwisz, aki 39 éven át szolgálta őt és aki az idei Petőfi-díj várományosa. Dziwisz bíboros a fenti címmel jegyezte vallomását honfitársáról, a lengyel pápáról a 2015-ben magyarul is megjelent kötetben.

  • „Viccnek azért picit túlzás…” Anne Applebaum budapesti beszélgetése Schmidt Máriával

    Schmidt Mária további cikkei történész
    Anne Applebaum régi barátom, talán ezért is vállaltam, hogy leüljek vele beszélgetni annak ellenére, hogy Anne írásaiban az elmúlt években annyi méltatlan támadást intézett régiónk és Magyarország ellen. Meg akartam érteni: mi változott gondolkodásában, miért nem fontos többé a számára ennek a térségnek a függetlensége, szabadsága, pontosabban miért nem fogadja el, hogy a függetlenség és szabadság lényege nemcsak az eltérő álláspontok tolerálása, hanem a helyi közösségi érdekek és értékek elfogadása is. Az alábbi beszélgetésre, Anne Applebaum kérésére, 2017. november 13-án került sor Budapesten. A beszélgetésről hangfelvétel készült.

  • Politikai szörnyek emlékezete

    Jó ideje nem hömpölyög a dolgozók tömege a moszkvai Vörös téren és nálunk sem kell ünneplőbe öltözve iskolába menni november 7-én Lenin és a bolsevik többségnek nevezett maroknyi anarchista ünneplésére. A Zürichből 1917. április 9-én induló vonattal nemcsak Petrogradba, de a történelembe is megérkeztek a német kormány hathatós támogatásával a „forradalmárok”. Miért nincs még száz év elteltével sem konszenzus akciójuk, család- és emberellenes rendszerük megítéléséről, miért emlékezünk különbözőképpen rájuk?

  • „Meg kell mutatni, hová tartozunk"

    Békés Márton további cikkei történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója
    Grátz Endre képviselte a vádat Török István és társai perében is: a győri „halálügyész” ekkor négy emberre kért halálos ítéletet. A harmadrendű vádlottnál, Büki Lajos vagongyári marósnál jártunk.

  • Posztpolitika, posztdemokrácia

    Schmidt Mária további cikkei történész
    A kommunizmusban még igazi volt a politika. A kommunistáknak volt ideológiájuk, mégpedig kizárólagosságra törő, ami fényes jövőt ígért és programot is adott hozzá. Ideológiai és politikai monopóliumukat a legkíméletlenebb terrorral biztosították be. Akik velük szemben határozták meg magukat, szintén politizáltak, rendelkeztek szilárd világképpel és olyan politikai programmal, amelynek célja a szabadság és a nemzeti függetlenség volt.

  • SZÓTÁRCSERE

    Békés Márton további cikkei történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója
    Bizonyos mértékben a Szovjetunió még mindig a fejünkben él és szavaink a Párt foglyai. Száz évvel a bolsevik puccs után ideje új szótárt alkotnunk.

  • A Szolidaritás vértanúja

    Szabó Ákos további cikkei történész
    A lengyel kommunista állambiztonság utolsó híres áldozatát, a mártírhalált halt Jerzy Popiełuszko atyát november 3-án helyezték örök nyugalomra. Temetése, amelyen 33 éve közel negyedmillióan vettek részt, politikai tüntetéssé vált és több városban emberi jogi bizottságok megalakulása kísérte.

  • Temetni nem veszélyes

    Mindenszentek reggelén hallgatom a ferences kegyhelyigazgató bensőséges mondatait halálról, gyászról, temetésről a közszolgálati rádióban. Bár a névtelen, nem kanonizált szentek ünnepe van, mégis a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapjáról kérdezik. Szívemhez szól a története egy asszonyról, akit gyászában kísért, mert oly nehéz volt számára feldolgozni a szeretett hozzátartozó elvesztését és afölötti bánkódását, hogy nincs egy sír, amelyhez kimehet. Valóban, miért vagyunk olyanok, hogy csak a veszteség után jövünk rá, hogy kell egy hely, nekünk, élőknek is?

  • Gondolatok a nemzeti szabadelvűségről

    ifj. Lomnici Zoltán további cikkei alkotmányjogász
    A jelenkori magyar kormányzat olyan történelmi elődök mint Széchenyi István, Deák Ferenc vagy Eötvös József szelleméhez és politikájához hűen, a 2010-es választások után számos intézkedésével a nemzeti gondolat és az európai szabadelvűség eszményének kiteljesedését szolgálja, s ennek jegyében történelmi léptékű nemzeti fejlesztés bontakozott ki Magyarországon.

  • Elmúlhatatlan

    Hiába kerülnek elő folyamatosan és válnak közkinccsé eddig féltve (és félve) őrzött fotók, dokumentumok 20. századi történelmünk legbátrabb két hetéről, mégis a mai közízlésnek megfelelő szélsőséges felvételről szól a médiahír nemzeti ünnepünk előestéjén. Olyanról, amit akkor és ott a Köztársaság téren maguk a szabadságharcosok is elítéltek. Az ominózus fotón ábrázolt halottgyalázás menthetetlen cselekedet, de nem lincselés. A szocialisták EP-képviselője legszívesebben szétszaggatná 1956 emlékét. Számára nehéz a múltat végképp eltörölni. A jó hír az, hogy a többség másként gondolja – itthon és szerte a világban.

  • Megtorlás: Erdély 1956

    Balogh Gábor további cikkei történész
    „A tisztogatásokat és a bebörtönzéseket nem az elkövetett bűnök indokolják, hanem az, hogy mit követhettek volna el mindazok, akiket letartóztattak, ha Romániában is kitört volna az ellenforradalom.” – jelentette ki Fazekas János, aki 1954 és 1984 között volt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja.

  • Kilógni a korból

    Először saját szerzetesközösségét reformálta meg a 16. század egyik nagy újítója. Pedig a szentekben és hitformálókban gazdag század nem akármilyen versenytársakat kínált neki. Ő mégis saját háza táján nézett körül először és alaposan. XV. Gergely 1622-ben Loyolai Ignáccal, Xavéri Ferenccel és Néri Fülöppel együtt avatta szentté. VI. Pál 1965 szeptemberében a spanyol írók védőszentjévé nyilvánította, majd 1970. szeptember 27-én egyháztanítóvá emelte. Avilai Nagy Szent Teréz emléknapja október 15-e. Ki volt Ő és miért Nagy?