Egymásnak szegezett atomfegyverek, Szojuz az Apollo ellen, ügynökök és hírszerzők, Korea, Vietnám, Afganisztán, a Disznó-öböl. A hidegháborús arzenál és konfliktusok számbavételekor szokásos elemek. Bár ma már könyvtárnyi anyag szól róla, a kulturális hadszíntér jelentőségéről azonban néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni.
A ma zajló geopolitikai konfliktus legfőbb tétje a nemzeti önrendelkezés védelme. A mai zűrzavaros geopolitikai légkörben lényegbevágó, hogy az önrendelkezés elve szilárdan érvényesülhessen. A szuverenitást minden támadás ellen meg kell védeni, és nem csak akkor, ha Oroszország támadja, hanem akkor is, amikor Brüsszel politikai harcosai vagy a globalista ideológusok és intézményeik intéznek ellene támadást.
Minden eddigi társadalom története a nemzetek története. A sikeres jobboldal vagy szociális lesz, vagy nem lesz.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök 2022-re, tíz év kormányzás után liberális terrorállammá változtatta a sokáig az angolszász világ egyik mintaországának számító Kanadát.
Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Nyugat nem győzi önmagát, önnön érzéseit beleszőni a háborúról szóló narratívájába.
Az Ukrajna elleni orosz támadást az új világrend kialakítása irányába tett első lépésnek is tekinthetjük.
Soros György „politikai filantrópiájának” nem az önzetlen emberszeretehez, hanem a messiáskomplexushoz van köze.
A Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyílt meg és csaknem napra pontosan húsz évvel később Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezzel is bizonyítva, hogy a hidegháború befejezése nem hozta el a történelem végét.
A történelem ismerete nélkül képtelenség megérteni, mi is a konfliktust tétje. A Nyugatnak vissza kell szereznie azokat a történelmi eszményeket, amelyek a demokrácia harcos kultúráját megalapozzák. Máskülönben, miközben a személyes névmásokkal bíbelődik, Róma lángba borulhat.
Egy februári hajnalon arra ébredtünk, hogy ennek már fele se tréfa. 77 évvel a második világháborút lezáró rendezési megállapodások után, amelyek kettéosztották Európát, a globális hatalmak mintha azt keresnék, merre is vezet az út Jaltába.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét csak belülről lehet megérteni. A NER célja a nemzeti integráció konszenzusának kialakítása.
Szembe kell szállnunk azzal az identitásellenes szellemi terrorizmussal, amely destabilizálni akarja a nyugati világban fennálló demokratikus uralmi rendet.
Magyarország térsége 1990-re újra szabad és független nemzetállamokba rendeződött, azonban hamar jöttek a csalódások: a nyugati fejlettek szemrebbenés nélkül összebútoroztak a kommunistákkal azért, hogy kivásárolhassák a piacainkat és a médiánkat.
Senki sem lepődhetett meg, amikor az Európai Unió erősen átpolitizált Bírósága úgy döntött: Magyarország és Lengyelország „nem a mi kutyánk kölyke”.
Látott Habermas-köteteket perui gránátvetők tüze alatt és nevetett. A ’68-asok bécsi vezéralakja volt, utóbb mégis jobboldali lett. Bejáratos volt Fidel Castróhoz, majd katonákat készített föl a kommunista gerillák ellen. Elítélték ellenforradalmi szervezkedésért és ült dezertálásért is – szabadulása után pedig kommunistából Carl Schmitt-tanítvány lett.