Látószög blog

Schmidt Mária blogja
Tovább a tartalomhoz Ugrás a lábléchez

Blog bejegyzések listája

  • A századok óta lötyögő kabát

    Pelle János további cikkei PhD, egyetemi oktató
    Már gyerekfejjel, amikor a Várhegyen álló romos palotába jártam felfedező utakra, töltényhüvelyt szedegetni, és megcsodálni a falakra rajzolt német, orosz és magyar nyelvű feliratokat, eltűnődtem azon: mi végre ez a beláthatatlan épületmonstrum, mit lehet kezdeni vele, ha egyszer újjáépítik? Mert az rendben van, hogy egykor itt állt Mátyás király fényűző kastélya, aztán meg folyton ostromolták, osztrákok, magyarok, a végén meg oroszok (sőt, még az 1956-os forradalomban is lövöldöztek errefelé), de békeidőben mire megy vele a város, az ország?

  • A túlélés után – Phoenix bár

    Ismét történelmi filmmel állt elő Christian Petzold német filmrendező, aki már előző darabjával, a Barbarával is megmutatta, egy egzisztencialista kamaradrámába is képes belesűríteni egy egész korszakot, annak összes típusával, erkölcsi problémájával. Petzold a fojtó levegőjű NDK után ezúttal a második világháború utáni Berlin romhalmazai közé viszi a nézőt, hogy a Phoenix bárban az újrakezdés dilemmáit boncolgassa.

  • Erkölcsi kötelességünk, hogy ne hagyjuk elfeledni a kommunizmus áldozatait

    Balog Zoltán további cikkei miniszterelnöki biztos, korábbi miniszter
    A második világháborút követően Magyarország útja – sorstársaihoz hasonlóan Közép- és Kelet Európában – nem a diktatúrából a szabadságba, hanem a diktatúrából a diktatúrába vezetett. Az itt élők nem választhattak, a saját sorsukról nem ők döntöttek. A második világháború lezárása nem a fejlődést, nem a békét, hanem újabb hazugságokat, szenvedést, igazságtalanságot hozott sokak életébe. Szembe kell néznünk ezekkel a történelmi bűnökkel, ezzel a történelmi tragédiával!

  • Menekültek vagy idegenek?

    Pelle János további cikkei PhD, egyetemi oktató
    Magyarországra 1914. előtt rendszeresen érkeztek kisebb-nagyobb csoportok a szomszédos a Habsburg-birodalom tartományaiból, illetve olyan országokból, melyekkel egykor közös volt a történelmünk. A második világháború kitörése előtt a hozzánk érkezők számíthattak itt élő társaik támogatására – amit a közvélemény természetesnek tartott –, még a legmobilabb, ugyanakkor legsebezhetőbb kisebbség, a zsidóság esetében is, annak ellenére, hogy a hivatalos politikát áthatotta az antiszemitizmus. Az Anschsluss után a nácik által elűzött, főként a történelmi Magyarország részét alkotó Burgenlandból jövő zsidók fogadtatása azt példázza, hogy a Belügyminisztérium konzervatív vezetői, bár nem könnyen, de még Imrédy Béla miniszterelnöksége, és az első zsidótörvény elfogadása idején is érvényesíteni tudták akaratukat a radikális nácibarát politikai körökkel szemben.

  • Emlékeznünk, és emlékeztetnünk kell

    Schmidt Mária további cikkei történész
    A Terror Háza Múzeum a kezdetektől fogva arra vállalkozott, hogy a nácik kegyetlensége mellett rávilágítson a kommunizmus igazi természetére. És arra is vállalkozott, hogy megszűnjön az a kettős mérce, amely a totalitárius rendszerek között bizonyos helyeken mind a mai napig fennáll.

  • A szcientológia börtönében

    Szociálpszichológiai tanulmánynak is beillik Alex Gibney rendező dokumentumfilmje a szcientológiáról, amelyben egykori vezetői vallanak történetükről, és a szektával való szakításukról.

  • Szelfitársadalom

    Epic fail – szól az internetes kifejezés a hatalmas baklövésekre, tévedésekre, gikszerekre, vicces videókra pofáraesésekkel. Egy új könyv, a The Internet Is Not The Answer (Nem az internet a válasz) szerint azonban maga az internet ment félre, és vált hatalmas buktává.

  • Hellász a XIX. században: legenda és valóság

    Pelle János további cikkei PhD, egyetemi oktató
    Görögország gazdasági és politikai válsága, mely végül egy komédiába illő népszavazás után az Európai Unióval nagy nehezen tető alá hozott, s a betartását illetően még mindig bizonytalan kimenetelű megállapodáshoz vezetett, ráirányította figyelmet a múltjára. Kialakulhatott-e modern államapparátussal, hatékony közigazgatással, adófizetői fegyelemmel rendelkező társadalom ott, ahol egykor független városállamok virágzottak, majd egy évezreden keresztül különböző kultúrájú és vallású hódítók harcoltak folyamatosan egymással és a legföljebb ógörög nyelv gyökereit megőrző lakossággal?

  • A világégés vége – egy új háború nyitánya

    Pelle János további cikkei PhD, egyetemi oktató
    Tudjuk, hogy a második világháború befejezése után számos „helyi konfliktus” tört ki a harmadik világban, mindenekelőtt a Távol-Keleten, ahol Japán legyőzése után szembekerült egymással a Szovjetunió vezette „szocialista tábor”, illetve az Egyesült Államok és szövetségesei. Koreában, ahol a legsúlyosabb harcokra került sor, egyfajta „helyettesítő háború” zajlott, de a szembenállás csak két-három év elteltével vált nyilvánvalóvá az északi és a déli országrész között.

  • „Ez velünk történt!”

    Balog Zoltán további cikkei miniszterelnöki biztos, korábbi miniszter
    Egy éve immár, hogy az első világháború kirobbanásának századik évfordulójára emlékeztünk, s elindítottuk azt a megemlékezés-folyamot, amelynek egyik jelentős állomása a most megnyíló emlékkiállítás.

  • Új világ született

    Schmidt Mária további cikkei történész
    A XX. század története az első világháborúval indul, de a háborút magát még a XIX. század emberei vívták meg. A szereplők elsöprő többsége ezért volt képtelen arra, hogy megfogalmazza, ami megtörtént. A kor emberének fogalomkészlete ugyanis „múlt századi” volt, benne a becsület, a rend, az elhivatottság, a kötelesség, a fegyelem, a rang, a dicsőség, a méltányosság és a szánalom foglalták el a legfontosabb helyeket.

  • „35 éves voltam, és tanácsot kértem Kohltól”

    Egy Budapesten tartott nemzetközi konferencián politikusok értékelték Helmut Kohl érdemeit Kelet-Európa szempontjából. Magyarország miniszterelnöke, Orbán felidézte, hogyan zarándokolt el annak idején a németekhez.

  • Lángokban a világ

    Szerb Antal óriási sikere mellett egy másik magyar szerző is elképesztő népszerűségre tett szert tavaly az angolszász világban. Egy mára elfeledett festő angolra fordított első világháborús memoárjáról, a The Burning of the Worldről (Lángokban a világ) többek közt a Daily Telegraph, a Financial Times, a Wall Street Journal és a New York Times is méltató kritikát közölt.